2016.04.10. Budaörsi Kopárok 10 (Budai-hegyek, 9,8 km)

Sapka, sál, kesztyű!
Irtózatosan fújt a szél, fent a kopárokon meg főleg. Vacogtunk, dideregtünk, kétszer is módosítottuk a reggeliző helyünket, míg végre találtunk egy szélcsendes helyet.

Lábszelfi most nincs, mert elfelejtkeztünk róla. 

(Látod, Hajni, mi történik, ha egyszer nem jössz velünk?)

Helyette néhány kép a természetről.

Ahol nem kopár volt, és fű/fa/virág volt, ott gyönyörűséges volt a tavasz.

A túra útvonala a városból indult kifelé, és az elején nagyrészt az aszfaltos úton kacskaringózott. A gödöllői Margitát többek között a hosszú aszfalt út miatt "utáljuk", de most -első alkalommal még- nem unatkoztunk, nézegettük a házakat, nyaralókat. 

Először ezt a hegyet másztuk meg (Odvas-hegy)

Utána következett ez a hegy (Kőhegy)

A domb tetején volt egy kápolna, és feszület. Itt volt a második ellenőrző pont. Szegény pecsételő gyerekeket éppenhogy nem fújta el a szél, bár fel voltak szerelkezve pokrócokkal, hát nem irigyeltük őket a süvítő szél miatt.

Lassan elhagytuk az utolsó házakat is, az utunk az erdőbe vezetett be, egy keskeny emelkedő ösvényre. Nekem legjobban ez a szakasz tetszett, az ösvény elején a fák és bokrok összeborultak, nagyon hangulatos volt.

Bár azért folyamatosan emelkedett, és a végén már volt szuszogás bőven. 

A 3.ellenőrző pont után pár métert visszasétáltunk, a 20 km-es táv résztvevői tovább folytatták az utat felfelé, mi lefelé.

A fenyőerdő és a vitorlázó repülő emlékmű után végre alkalmasnak találtuk a helyet a reggelire, amit később nem bántunk meg, mivel itt volt a 4.ellenőrző pont, csak a pecsételő fiatalok hiányoztak. Mire végeztünk, meg is jelentek, ők voltak a pótpecsételők, a kijelölt személyek, ugyanis eltévedtek, így nem értek oda. Az itiner leírása alapján erősen gyanakodtunk, hogy valami nem stimmel, de mivel az ellenőrző pontot nem értük el, rossz irányba indultunk volna. 

Ezután már csak az volt a dolgunk, hogy lekanyarogjunk a hegyről, elérjük az első házakat, és a reggeli úton visszamenjünk az iskolába.

Az iskolában zsíros-hagymás kenyérrel vártak mindenkit, végre a szél sem fújt, nem fáztunk, üldögéltünk a tornateremben egy keveset. Mondanám, hogy kipihenjük magunkat,de igazából el sem fáradtunk. Kellemes túra volt, leszámítva a szelet.

Ezt láttuk a Kőhegyről