2016. május 18., szerda

2016.05.16. Pinceszer Túrák, Csákberény (Vértes, 14 km)

A pünkösdi túrát tervezgetve Peti 2 lehetőséget vázolt fel nekünk:

1.) Budaörs, ami közel van, de eléggé kaptatós a túra.
2.) Csákberény, ami bár messzebb van, de a szintemelkedés alig haladja meg a 200 m-t, és ráadásul a túra során lehetőség van borkóstolásra is.

Nos, melyiket választottuk? Természetesen a második opciót. Most mind a négyen tudtunk jönni, ami külön öröm volt. Bár azért P-t néha sajnáltuk, mert a 3:1 arány a lányok javára, nem éppen kedvező számára, mármint ami a sok fecsegést és röhögcsélést illeti. Tehát az arányok javítása érdekében szívesen látunk a jövőben minden kieg.: magas, sportos, jóképű  férfit:) Természetesen lányok is jöhetnek bátran.


Újra négyen a tavacska partján
Mert kérem szépen Csákberényben a parkban még kis tó is van....




Csákberényben a helyi művelődési házból indultunk, térképet kaptunk, a szöveges itiner igen kevés információt tartalmazott, ezért arra nem nagyon tudtunk hagyatkozni. Kapásból rossz irányba indultunk el, majd visszafordulva és korrigálva megtaláltuk a helyes utat. (nagy segítség lett volna, ha előtte elolvassuk (!) az itiner kezdő mondatait. De mi akkor azzal voltunk éppen elfoglalva, hogy jajjj, de hideg van/jajjj, de fúj a szél/jajjj, de fázunk. Ezen sajnos nem segített az indulás előtti pálinka welcome drink sem.

  Már felfelé

 Fentről a kilátás
Mire felértünk a "hegy tetejére" lekerültek a sapkák is, és tényleg hasznos volt ezt az utat választani, mert a kilátás csodálatos volt. Egy napsütéses tisztáson meg is álltunk reggelizni, négyen négyfelé dőlve. Volt aki meg is kérdezte, hogy mi vagyunk-e a pontőrök- gondolom, csodálkoztak, hogy alig néhány km után mi már ülünk a fűben. Hát messziről jöttünk, korán indultunk, naaaa.....

 Harsogó zöldek mindenhol




Nagyjából félúton értük el a Csókakői Várat. A vár fel van újítva (bár a festett téglák helyett, talán a kövek korhűbbek lennének), szépen rendbe tették, szabadon látogatható, belépő díj nincs. A Pünkösd miatt nem kevés látogató volt fent éppen.



Kiegészítés: a lépcsősor a várhoz, ahol majd összeomlott a légzésünk és a keringésünk....



 A vár bejárata



A "hegyről" leereszkedve el is értük az első pincét (Kis Pince), ahol bor/pálinka kóstolásra volt lehetőség. Megkínáltak egy helyi süteménnyel (kvircedli) is (recept begyűjtve), igen finom volt.

  Kis Pince

 No, és ez milyen lehet?

Az  utunk a pincék mellett vezetett el, sok-sok szőlőültetvénnyel a hegy oldalában. 
A házikók nagyon szépen rendben voltak tartva, látszik, hogy sok időt töltenek itt a tulajdonosok.



A második borkóstolási lehetőség a Sáfrán pincében volt. Természetesen itt is leültünk, ittunk, kóstoltunk, vettünk elvitelre.



Ettől a ponttól már csak 2 km volt hátra, és visszaértünk a faluba. A szokásos zsíros kenyérrel (hagyma, pirospaprika) fogadtak minket. Miután jól laktunk, el is indultunk haza felé. Csákváron még megálltunk fagyizni a Csuta Cukrászdában . (isteni finom volt!)

2016. május 11., szerda

2016.05.08. Medve szurdok (Ausztria, 10 km)

Medve-szurdok
(Ausztria, Bärenschützklamm)

750 utazással töltött km
10,76 gyaloglással megtett km
115 db híd
49 létra
2900 lépcsőfok

Hát kérem szépen nemzetközivé lettem, legalábbis a túrázásaim során....
Ki is pipáltam a Medve-szurdokot a bakancslistámon, ami már évek óta a listán tornyosult, hogy egyszer majd...
Muszáj még egyszer (és nem utoljára) Vikinek és Petinek megköszönni, mert nélkülük nem jött volna létre ez az út.



Ez Mixnitz (a falu vége), parkolókkal, innen indultunk

Mivel a szurdok május 1-től van nyitva, vasárnap is volt, nem is hétágra sütött a nap, ezért rajtunk kívül nem sokan voltak. (meglepő módon több magyarral találkoztunk, mint osztrákkal, sőt hazafelé kiderült, hogy a gyerekek osztályfőnöke éppen egy nappal előttünk járt a szurdokban).
A szurdokot végig a saját tempónkban tettük meg, előttünk is-utánunk is csak néhányan lézengtek, nem kellett várni, lassítani, ott álltunk meg pihenni, ahol kedvünk volt, senkit nem akadályoztunk.

A parkolótól a szurdok bejáratáig egy erősen emelkedő szakaszon jutottunk el, ami kb. 45 percet vett igénybe. Gyönyörű hegyeket láttunk útközben, a patak mellettünk csobogott, zöld fenyők, mohák, virágok.


Itt láttuk meg először, mi is vár ránk a szurdokban
(így nézett ki egy híd/létra)


A fából készült hídak és létrák teljesen biztonságosak voltak. Nem voltak elöregedve, nem hiányoztak részei (talán egy helyen egy korlát nem volt a helyén).  


A gyerekek a vályúnál...
(nem tudtuk meg, hogy iható volt-e a víz, mindenesetre ők fogyasztottak)





A szurdok bejáratánál szusszantuk egyet (=ettünk, ittunk), a gyerekeket nyelvgyakorlás céljából elküldtük megvenni a jegyeket, és neki vágtunk. Most rengeteg kép következik, majd minden lépésnél elővettem a fényképezőgépemet, annyi csodálatosat láttunk.







Minden létra alján egy kis tábla jelezte, hogy hol tartunk




Itt táblával jelezték, hogy 6 hosszú létra fog következni...


A fiúk egy szívet láttak benne
Mindenesetre a múlt heti természetismeret anyagot (a víz romboló hatása)
élőben is megfigyelhették


Ez a hütte egy fess fiatalember munkahelye 
(lelkesen pecsételtünk mi anyukák)
Utólag bánom, hogy nem kérdeztük ki,  minden nap feljön-e, önkéntes munka-e, 
mivel tölti a napját itt fenn a magasban

Miután a 164.lépcsősoron is végig mentünk - és még mindig emelkedett- egy pár perces sétával szintén egy hüttéhez értünk. Ahol természetesen megint evés-ivás következett. Itt azért már érezhetően lehűlt a levegő, és kicsit be is volt borulva.
Innen lehet még feljebb menni, vagy lefelé ereszkedve egy másik parkolóba leérni, vagy a kiindulási parkolóba visszatérni. Mi az utolsó lehetőséget választottuk, és elindultunk visszafelé. Útközben esni kezdett, így az esőkabátok is előkerültek. Nem volt egyszerű az út, a vizes kövek és az avar csúszott. 
(a nagyon meredek helyeken korlátokat szereltek fel). Az út utolsó szakasza ugyanaz volt, mint a felfelé tartó szakasz első része.



A szomszéd rétje...


Hogy a fogadalmunkat szentesítsük, miszerint történjen bármi, 3 év múlva újra eljövünk május 8-án ide, hozzuk a testvérgyerekeket is, akik már akkor elég nagyok lesznek, hogy megtegyék az utat, a fiúk hárman pénzt dobtak a patakba.

Tehát 2019-ben újra Medve-szurdok!