Először is egy lábszelfi H örömére, aki sajnos most nem tudott jönni velünk, no de majd a hétvégi Mátra túrán, ugye-ugye?
3 x 2
Ezen a túrán gyorsan kiderült számunkra, hogy a Börzsöny, az bizony nem a Budai-hegység...Emelkedett. Nagyon. Sokszor. Volt bőven szuszogás, verejték, sőt egy-két keresetlen szó is elhagyta a számat...Persze T már a kocsiban felkészített minket, hogy ő utána olvasott, és bár mindenhol azt írták, hogy a kilátás kárpótol mindenért, de nagyon sokat kell felfelé menni (767 m volt az összes szintemelkedés)
Zebegény nagyon hangulatos község, tiszta, rendezett. Húsvét miatt az udvarokon tojásfák álltak, sőt még a kerítéseken is tojások lógtak.
Most sem sütött a nap...
Az iskolából indultunk, először a Trianoni-emlékművet érintettünk.
Majd a Bodzás-pihenő, Borostyánkői-pihenő következett. az út végig felfelé haladt, sok mesélni valóm nincs róla. Amikor éppen kaptunk rendesen levegőt, akkor jókat beszélgettünk. A jelek jól láthatóak voltak, az itiner is segítette a tájékozódást, az útvonal még fel is volt szalagozva. Az ellenőrző pontokon kaptunk csokitojást, sütit, csokoládét. A nevezésnél nem volt tumultus, a különböző távokat nem egyszerre indították, hanem sávosan.
A 3.ellenőrző pont a Hegyes-tetőn volt, gyönyörű kilátással.
Ez a kilátás tényleg kárpótolt...mindenért
A Hegyes-tető után még mindig volt feljebb, de már nem annyira meredeken és hosszan. Kövesmező után már határozottan élveztük a gyaloglást. T-vel jól együttműködtünk: felfelé neki volt szüksége a túrabotokra, lefelé pedig nekem. (igen, Peti, tudom, nekem is kell vennem :)
Ki milyen állatot vél felismerni benne?
Hunyor (védett)
Itt minket védett a kerítés a "lyuk" körül
A túra végén a temető mellett ereszkedtünk vissza a városba. Elhaladtunk a Hajózástörténeti Múzeum mellett. Gyors fejszámolás után rájöttünk, hogy kb. 30 (!) éve mi már voltunk itt egy osztálykiránduláson általános iskolában.
(katt-katt a linkre)
A célban meleg étellel (mákos-lekváros tészta) vártak. Persze ez nem akadályozott meg minket abban, hogy beüljük még utána egy helyi cukrászdában.
A túra végén azt mondtam, hogy jövőre ide esőben/eső után/eső előtt * biztosan nem, persze már most megszépültek az emlékek....
* voltak olyan szakaszok, ahol erősen lejtett az ösvény lefelé (kövek sem voltak, vagy éppen fák, amibe kapaszkodni lehetett), vagy éppen voltak olyan meredek szakaszok felfelé, amelyekkel a sárban biztosan nem tudtunk volna megküzdeni.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésMátra, Decathlon!!! Nagyon várom!
VálaszTörlés