Hát igen, Valentin napon voltunk, bár azt hiszem, ez volt a legelhanyagolhatóbb részlet.
Szombaton egész nap esett az eső, vasárnapra sem voltak jó kilátásaink. Ennek ellenére P-vel úgy egyeztünk meg, ha reggel nem esik, akkor "hajnali" 8-kor találkozunk Hűvösvölgyben.
A gyereknek felmentést adtam a túra alól, miközben én szépen bepakoltam a ponchómat is, minden rosszra felkészülve. Neki meghagytam, hogy tanuljon meg mindent, míg távol vagyok, ha már könyörületből megengedtem neki, hogy esőben ne vonszolja magát végig velünk.
Legnagyobb meglepetésünkre, nemhogy nem esett, hanem 9 óra után végig gyönyörű napsütés volt.
Szombaton egész nap esett az eső, vasárnapra sem voltak jó kilátásaink. Ennek ellenére P-vel úgy egyeztünk meg, ha reggel nem esik, akkor "hajnali" 8-kor találkozunk Hűvösvölgyben.
A gyereknek felmentést adtam a túra alól, miközben én szépen bepakoltam a ponchómat is, minden rosszra felkészülve. Neki meghagytam, hogy tanuljon meg mindent, míg távol vagyok, ha már könyörületből megengedtem neki, hogy esőben ne vonszolja magát végig velünk.
Legnagyobb meglepetésünkre, nemhogy nem esett, hanem 9 óra után végig gyönyörű napsütés volt.
Itt még láthatóan ködös volt az idő.
Én szeretek korán indulni a Budai-hegység teljesítménytúráin, mert legtöbbször 1 órakor már otthon ülök és ebédelek, "szóval kecske is, káposzta is van"...
Most sem volt másképp, 4.5 óra volt a szintidő, mir 3:45 perc alatt teljesítettük a távot.
Első ellenőrző pont: Vadaskerti-emlékmű (még ködben)
Utána a Hármashatár-hegy volt a következő ellenőrző pont. Az út oda két részből állt: egy igen meredek szakasz egy szűk ösvényen (szerintem az utánunk jövők nagyjából négykézláb mászhattak fel, annyira nagy volt a sár ), majd egy kevésbé meredek, jól járható szakasz.
Az út végén a hegytető a ködbe veszett.
Hármashatár hegy (a tövében az oszlopon pecsételő tintapárna nélkül)
Az Árpád-kilátónál megint kódot írtunk le. Mire ide értünk a köd szépen felszállt és a nap is kisütött.
A felhők felett mindig kék az ég ? (igen)
Az Apáthy szikla felé mentünk tovább, majd ahogy kiértünk az erdőből, következett a hosszú lépcsősor lefelé (nem kímélte a térdem, soha nem tudom eldönteni, hogy felfelé rosszabb-e, mikor kiköpöm a tüdőm, vagy lefelé, mikor a térdem nem bírja), majd következett az aszfaltos út felfelé a Széher úton.
A Széher út végén van "Az út az egészséghez" Hárs-hegyi tanösvény:
http://www.szentferenckorhaz.hu/admin/data/file/20150706/kiindulopont_poszter_0618.pdf
Én szívesen végig sétálnék rajta egyszer, klikk-klikk a linkre!
Az út hátralévő részét dagonyázva, cuppogva, csúszkálva tettük meg, P túrabottal a kezében sokkal biztonságosabban, határozottabban haladt, be is láttam, igen, ilyen esetekre tényleg hasznos lenne a túrabot.
Bokáig....
....sárban
A túra két katonasírt is érintett, nagyon szépen rendbe tették mind a kettőt.
Jól bírtátok a terepet fiatalok!:-) H.
VálaszTörlés