A pünkösdi túrát tervezgetve Peti 2 lehetőséget vázolt fel nekünk:
Nagyjából félúton értük el a Csókakői Várat. A vár fel van újítva (bár a festett téglák helyett, talán a kövek korhűbbek lennének), szépen rendbe tették, szabadon látogatható, belépő díj nincs. A Pünkösd miatt nem kevés látogató volt fent éppen.
1.) Budaörs, ami közel van, de eléggé kaptatós a túra.
2.) Csákberény, ami bár messzebb van, de a szintemelkedés alig haladja meg a 200 m-t, és ráadásul a túra során lehetőség van borkóstolásra is.
Nos, melyiket választottuk? Természetesen a második opciót. Most mind a négyen tudtunk jönni, ami külön öröm volt. Bár azért P-t néha sajnáltuk, mert a 3:1 arány a lányok javára, nem éppen kedvező számára, mármint ami a sok fecsegést és röhögcsélést illeti. Tehát az arányok javítása érdekében szívesen látunk a jövőben minden kieg.: magas, sportos, jóképű férfit:) Természetesen lányok is jöhetnek bátran.
Újra négyen a tavacska partján
Mert kérem szépen Csákberényben a parkban még kis tó is van....
Csákberényben a helyi művelődési házból indultunk, térképet kaptunk, a szöveges itiner igen kevés információt tartalmazott, ezért arra nem nagyon tudtunk hagyatkozni. Kapásból rossz irányba indultunk el, majd visszafordulva és korrigálva megtaláltuk a helyes utat. (nagy segítség lett volna, ha előtte elolvassuk (!) az itiner kezdő mondatait. De mi akkor azzal voltunk éppen elfoglalva, hogy jajjj, de hideg van/jajjj, de fúj a szél/jajjj, de fázunk. Ezen sajnos nem segített az indulás előtti pálinka welcome drink sem.
Már felfelé
Fentről a kilátás
Mire felértünk a "hegy tetejére" lekerültek a sapkák is, és tényleg hasznos volt ezt az utat választani, mert a kilátás csodálatos volt. Egy napsütéses tisztáson meg is álltunk reggelizni, négyen négyfelé dőlve. Volt aki meg is kérdezte, hogy mi vagyunk-e a pontőrök- gondolom, csodálkoztak, hogy alig néhány km után mi már ülünk a fűben. Hát messziről jöttünk, korán indultunk, naaaa.....
Harsogó zöldek mindenhol
Nagyjából félúton értük el a Csókakői Várat. A vár fel van újítva (bár a festett téglák helyett, talán a kövek korhűbbek lennének), szépen rendbe tették, szabadon látogatható, belépő díj nincs. A Pünkösd miatt nem kevés látogató volt fent éppen.
Kiegészítés: a lépcsősor a várhoz, ahol majd összeomlott a légzésünk és a keringésünk....
A vár bejárata
A "hegyről" leereszkedve el is értük az első pincét (Kis Pince), ahol bor/pálinka kóstolásra volt lehetőség. Megkínáltak egy helyi süteménnyel (kvircedli) is (recept begyűjtve), igen finom volt.
Kis Pince
No, és ez milyen lehet?
Az utunk a pincék mellett vezetett el, sok-sok szőlőültetvénnyel a hegy oldalában.
A második borkóstolási lehetőség a Sáfrán pincében volt. Természetesen itt is leültünk, ittunk, kóstoltunk, vettünk elvitelre.
Ettől a ponttól már csak 2 km volt hátra, és visszaértünk a faluba. A szokásos zsíros kenyérrel (hagyma, pirospaprika) fogadtak minket. Miután jól laktunk, el is indultunk haza felé. Csákváron még megálltunk fagyizni a Csuta Cukrászdában . (isteni finom volt!)